|
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Elvarázsoltál egy életre engem,
Szívem erõsen dobogott érted,
hogy csak a tiéd legyek.
Vágy, szerelem kell, veled.
Számat a forró tûz égeti,
Szemed csillog, karom ölel,
De a csók még nem jött el.
Táncolsz elõttem hattyú mozdulattal,
Az õrjítõ vágyam utánad felemészt....
Amíg a föld forog nekünk,
A tánc, szerelem, vágy, kell nekünk....
Piros rózsa van a hajadban,
Suhan a szoknyád, mint a szél.
Vad õrjítõ mozdulattal,
Két kezem a derekadra lágyan átkulcsolom én.
Magamhoz húzlak, erõs a vágyam,
Most, és örökké kellesz nekem.
Csillant a szemedben egy aprófény,
Ez most már a Tény.
Kinyílik a piros ajkad a szerelmes csókomra,
Én feléd hajolok, mint egy szomorúfûzfa lombja.
Csókolom a szád egyre hevesebben,
És a kéjek mámorában elveszünk kedvesem.
Simítom tested minden részét,
A vágy erdejében felkiáltok én,
Szeretlek édes egyetlenem,
Szemed az én fényem had legyen. |
|
|
- január 24 2008 17:07:42
Emésztõ vágyakozás, tûz, vadság, kéj, erotika áramlik a soraidban, ami megfogja az olvasót egy röpke pillanatra.
Hévvel, indulattal vezetted a papíron a kezedet, ezt az bizonyítja, hogy nem tagoltad versszakokra a remekmûvedet. A szenvedélyed magával ragadó, gratulálok.
Maryam  |
- január 24 2008 20:37:28
Szia Kormi, elõször is köszönöm a hozzászólásodat, nagyon szenvedélyes verset írtál,igaza van Manuelanak csak úgy lüktet, a szenvedély amit átélsz, õszinte , tiszta, szerelemmel teli. Grat. Jól sikerült nagyon. Tetszik. |
- január 25 2008 11:42:00
Érzéki lett az írásod, szinte elragad! Nagyon jó ilyet olvasni! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 12. péntek,
Gabriella napja van.
Holnap Luca, Otília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
