|
 Vendég: 93
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ma világ hajnalán oly nehéz az élet,
Élünk napról-napra, s várunk, míg el nem jön
A végzet.
Egyik vezetés a másiknak adja a botot,
De nem oldódnak meg, a tengernyi sok, gondok.
Nehéz már az embernek, a mindennapi kenyér,
Tekintünk a múltba, hogy hol van a régi bér.
Kint éppen az utcán, egy öreg-néne, kérne,
Kellene egy kis pénz a mai kenyérre.
Drága jó emberek, csak egy kis alamizsnát adjon,
Nem ettem még semmit, amit adna,
A mai kenyéradagom.
Megalázva magát, csendben lehunyna szemét,
Az ember mellette léptét szaporává lépné.
De ekkor egy hang, ami meglágyítja a szívet,
Tessék drága nénike, ennyi elég lesz?
Könny csordul ki öreg, ráncos arcára,
És köszönetet monda a pénznek láttára. |
|
|
- január 30 2013 06:48:37
Kedves Ferenc!
Sose gondoltam volna, hogy kolduló emberekkel találkozom, mint gyerekként anno a háború után. Most is háború van, letiporják a szegény embert.
A koldust is csak a gyalog járók veszik észre és adnak pár forintot.
Versed szomorú, de valóságos képet fest.
Szeretettel olvastam: Dellamama |
- január 30 2013 10:20:49
Kedves Dellamama!Sajnos így van! Igazat kell,hogy adjak!Én is találkoztam sokszor ezzel a jelenséggel míg Pestre ,kontrollvizsgálatra jártam a kardiológiára rszág szerte elkeserítő a látvány,és az urak nem tesznek semmit ennek érdekében.Még jobban megnyomorgatnak és még azt is elveszik ami járt.vagy járna!
Szégyen az országra,és szégyen az urakra nézve,hogy át néznek rajtunk!Mi csak választó polgárok vagyunk,de élni semmi jogunk!
Köszönöm,és örülök,hogy olvastad versemet!Szeretettel:Ferenc... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
