|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
A szél átfúj üres szívemen,
s jeges falakat épít benne a hideg.
De a fájdalmat nem fagyasztja meg,
mert azt örökre belém ültetted.
Hiába volt minden szó,
Hiába volt minden érzelem,
Talán Téged rendelt a Sors,
hogy szívemet elevenen megölje.
Már nem lángol többé,
Már nincs semmi hite,
Most már játszhatsz vele,
nem érez semmit se.
Nem hibáztatlak semmiért,
Nem vagy hibás naiv lelkemért,
s bár fáj, amikor eszembejutsz,
s szívemet égeti emléked.
De lehunyt szemmel elviselek mindent,
S hordozom fájdalmam büszkén magamom,
S a gondolat, hogy elveszítettelek,
felkészített egy új, kegyetlen életre.
Talán most lassabban lépkedem,
Talán most minden nehezebb,
Talán most hamis a mosolyom,
Talán most nem tudom merre induljak el...
mert egy halott szívvel minden reménytelen. |
|
|
- január 31 2013 17:33:55
Szomorúan szép, őszinte vers. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 07. szerda,
Gizella napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
