Napkorong

Behunyt pillák álma

Nincsenek lovagok, s nincsenek csodák,
Nincsenek álmok, csak nyeretlen csaták.
Nincs többé álom, csak a rideg valóság,
Mindenhol már azt hallani, hogy viszlát.

Nincsenek õszinte szavak, s már magunknak is hazudunk,
Az önhittséget vaknak festjük, hogy legyen boldogságunk.
A szerelem is vak, vagy õrjítõen reménytelen már szerepe,
Ez lesz megannyi szenvedõ és fájó szívnek a csúfos veszte.

Lehunyom a szemem és édes meséket látok,
Néha úgy érzem, hogy sajnos ez csak átok.
Behunyom pillám, eljön értem szõke herceg,
S minden egyes filmkocka retinámon lepereg.

Nincsenek csodák, csak flúgos ábrándok,
Egyet talán még veletek is megoszthatok.
Álomország küszöbén, mindenhol sötétség,
Ha átlépném, körülvenne komor szürkeség.

Mögöttem virágos a tónak zöldellõ partja,
Két kis tündér a fejét egymás vállára hajtja.
Fehér paripa üget felém, herceg ül a hátán,
Megtorpan, és megáll, engemet meglátván.

Leszáll a lóról, átölel és édesen megcsókol,
Mézes-mázos szavakkal csak nekem bókol.
Szemében felcsillan az õ szerelmének tüze,
Felettem bús fellegeket örökre mind tovaüze.

Felriadok az édes mámorból, itt a való élet,
A heves vágy belülrõl szikrákat szórva éget.
Lüktet a szívem, és lecsordul egy könnyem,
Ez mért csak álom, pedig én úgy szerettem?

Hozzászólások

Babian - január 24 2008 22:24:22
A csalódások ellenére én mégis azt modom merjünk álmodni, ha az lelkünket felemeli, hogy más nem õszinte sajnos az az õ baja. Ne kövessük el azt a hibát, hogy a külsõ hatások miatt mi is olyanokká váljunk mint a másik! Szeretettel Babian

kormi37 - január 25 2008 06:25:12
Hiddel amit megálmodsz megvalósul, csak akarni kell. A csalódást el kell feledni, és ha remélsz már egy lépést tettél annak érdekében hogy jobb legyen az életed. Szeretettel:Kormi