|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Nem féltem tüskéit, ha rátaláltam
a bokrok, cserjék szúrós otthonában,
már tavaszult, amikor megvirágzott,
a fürge szél is sebességet váltott,
s az árokpart, a csalit, erdők széle,
fölöltöződött nagy-foltos fehérbe,
a fényt befogni nem jelentett gondot,
még rügybe gyűrve aludtak a lombok,
majd zöldet öltött szúrós-egymagában,
s megrejtezett a feneketlen nyárban,
és mint akit egy zöld istenség szült meg,
az ágbegyekre gömbök kerekültek,
nem érdekelt, hogy mit remélnek tőle,
mert rajtam kívül is volt ismerőse,
kik nem a vadóc bökdösőt szerették,
hisz virágát és termését is szedték,
de kék-hamvas lett, szúrós bokrok bölcse,
a szeptember, a búvó nyár gyümölcse,
s hogy a álmait a nyelvemen is értsem,
ha lepte dér, megédesült egészen,
nagy kópé volt, s ha híre jött az ősznek,
a lassú órák gömbjein időztek,
jó vendéglátóm volt – most rátaláltam,
s a fanyar íztől összefut a nyálam. |
|
|
- február 18 2013 11:51:31
Remek.45-évesen még lakmároztam a Gyakorló utca mellett talán véletlenül
megmaradt bokorról. |
- február 19 2013 00:47:17
Gyönyörűen megírt vers.
Gratulálok! |
- február 19 2013 13:42:05
Kedves Mityka!
Nagyon örültem, hogy a kökényről is verset írtál. De biztos vagyok benne, hogy nincs olyan dolog, olyan téma, amit nem tudnál ugyanilyen tökéletességgel versbe foglalni!
Milyen érdekes, hogy a kökény virágzik legelőször az erdők, mezők szélein, s mégis, késő ősz lesz, mire a termése beérik és élvezetes lesz a fogyasztása!
Én is szerettem, bár mifelénk inkább galagonya- és vadrózsabokrok vannak.
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- február 19 2013 17:30:05
Sosem mertem enni az erdei bokrokról, mert némelyik mérgező bogyókat hoz... de feldolgozva mindet szeretem!
Versedet is... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. augusztus 17. vasárnap,
Jácint napja van.
Holnap Ilona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
