|
 Vendég: 123
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Szivárványt ölelek, nehéz csillagzat alatt. Még szorítom,
el nem engedem, mert még azt hiszem, hogy igaz,
s közben már tudom: nem ezt a csatát vívom,
a fegyvert letettem - el kell engedjem Őt. Vigasz
nélkül a színtelen eget fürkészem,
s csak az üres, hideg levegőt ölelem. Elment.
Talán még nem állok készen:
elhagyni az otthont s űzni az ismeretlent,
de kinyílt szemekkel már látni vélem a nekem szánt álmot.
Túl sokáig voltam vak,
és felépítettem toronnyi ábrándot,
míg eltemettek a kimondott s kimondatlan szavak,
s végül már nem én voltam én. Most keresem magam,
kivájt s újra behegedt szívvel,
de az éjszaka most sötéten csillagtalan,
és nem kelek versenyre több szivárványívvel.
Mit tettem? Helyrehozhatom?
Szikár puszta lett képzelt világom hatalmas földje,
de azt tudom, bizton hiszem és szívvel tudom,
hogy sarjad még sivatagomban a szeretet zöldje,
és ha leróttam tartozásom: a legnagyobb árulást,
ha megtanultam elengedni és új vérrel újra szeretni:
látok még egyszer egy utolsó hullócsillag-hullást,
és a csillag, mi végig rejtekemben élt, fog még -
- ragyogni. |
|
|
- február 18 2013 19:22:22
Kedves Hullócsillag!
El tudod engedni, még ha fáj is....ragyog majd egy másik csillag, az ő fénye még szebb lesz és tündököl majd életed kék egén...
Gratulálok!
Szeretettel: Vali.  |
- február 18 2013 19:44:35
Úgy legyen! kedves Hullócsillag,hisz válogathatsz a csillagok között. |
- február 19 2013 08:40:11
Nagyon szép, biztos, hogy fáj egy csillag elvesztése, de jön még új igaz csillag ! Szeretettel olvastam. |
- február 19 2013 14:03:09
Kedves Hullócsillag!
Gyönyörűségesen szépen hangzó versedhez őszintén gratulálok!
Igen szívbe markoló és megható sorok, nagyon szép tiszta rímekkel!
Szeretettel: Zsuzsa
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
