|
 Vendég: 41
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Nem volt bennem féltés, hogy elveszítelek,
Elhittem, hogy örökké tart a szerelmed
A boldogság fészket rakott nálunk
Hogy nőjön naponta örömmel tápláltuk
Néha elrepült, de mindig visszahívtuk
Már hiába hívom a kék madarat
A boldogságból, csak pillanatnyi maradt
Egyre érzem bennem telő hiányodat
De ha felidézem a szerelmes napokat
Arcomra a Nap mosolyt simogat |
|
|
- február 21 2013 09:25:17
Kedves Dellamama!Szomorú elveszíteni szerelmünket,akit egy életre választottunk párul.A magány és az elveszett társ hiánya bizony bélyeget rak lelkünk mélyén.Soha nem múlik el a fájdalom,és a magány,mikor arra vársz ,hogy átöleljen kedvesed, és füledbe suttogja,hogy szeret,de tudod,hogy ő már nem lehet veled.
Osztozom fájdalmadba!Szeretettel:Ferenc... |
- február 21 2013 19:53:52
Ez szép...főleg az utolsó sorod, kedves Maria.
Szeretettel olvastalak ma is:Zsike |
- február 22 2013 07:07:46
Kedves Ferenc és Zsike!
Szeretettel megköszönöm, hogy olvasásra méltattátok versemet! |
- február 22 2013 09:07:45
A boldogságot szépen idézted fel versedben.
Szeretettel gratulálok! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
