|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
Bár bennem éltél mindig, én mégsem láttalak:
Ha mosollyal áldottál, kulcsra zártam szemem.
Volt búbánat, öröm, könny és kétely és harag,
S mégis... mindig, mindig itt voltál velem.
Szivárványt kergettem a hű álmokra vakon,
Mint viharba veszett papírsárkányt a gyermek,
Nem nézve hátra soha... és túl néma dacon
Üresen kongtak a szívbéli termek.
Pedig itt voltál, itt voltál ablakom alatt,
Arcod az üvegnek nyomva vigyáztad léptem,
És szólítottál - de hangod odakint maradt:
Ábrándom héját kőfalakkal védtem.
Hazudtam neked-nekem, hazudtam az útnak,
De te itt voltál kitartón: hű érzés, hű szív,
Mégsem tudtam hátat fordítani a múltnak,
Hisz itt volt velem ő: a szivárványív.
Aztán az égbolt letűnt, a sárkány elrepült.
Zsinegje szabad szárnnyal intett búcsút nekem,
S maradtam én, a kicsiny veréb; és sebesült
Szívvel kinyitottam kulcsra zárt szemem.
Mert itt voltál: akkor is, ha én nem láttalak.
Elmentem melletted, mint szellem mellett a szél,
És sújthatott kétely, búbánat, könny vagy harag:
Az árnyékom volt csupán, s az nem remél.
De most itt vagyok, végre látlak, s nem engedlek!
Itt vagyok, jóváteszem az elveszett időt,
Utat nyitok veled új szívnek, szeretetnek,
S veled álmodom a nyíló új jövőt. |
|
|
- február 26 2013 17:22:59
Gyönyörűen megírt versedhez szívből gratulálok, kedves Hullocsillag!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
- február 26 2013 18:20:46
Úgy legyen, ahogy utolsó versszakodban írtad
Szeretettel:marina |
- február 27 2013 09:50:08
Nagyon szép versedhez szeretettel gratulálok: Radmila |
- március 02 2013 19:39:15
Nagyon gyönyörűt írtál.  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. május 20. hétfő,
Bernát, Felícia napja van.
Holnap Konstantin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
