|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ne kelts fel, még nem vagy itt mellettem,
Ne kelts fel, még nem vagy énvelem.
Ne szólj míg nem hallom a hangodat,
Ne szólj míg nem hallom a hangodat.
Az óra monoton kattog a falon,
A kezed mi örökké fogja a karom,
Mi remélem nem enged el sohasem,
Mi remélem nem enged el sohasem.
Egy régi emlék mi itt eszembe jutott,
Mely ködös alakodról egy képet adott.
De ez nem tudom megmarad-e nekem,
De ez nem tudom megmarad-e nekem.
Lágyan suhanó szél simogatja arcom,
Mely beszökött a reggeli fagyos ablakon,
Ködbe burkolózott lelkem sötét tája,
Ködbe burkolózott lelkem sötét tája.
Felkeltél a reggeli hidegségből,
S kitéptél egy darabot a lelkemből,
Nem voltál otthon, renditlen vártalak,
Nem voltál otthon, renditlen vártalak.
Az óra monoton kattog a falon,
A kezed mi örökké fogja a karom,
Elengedett, mint őszi levél a fát,
Elengedett, mint őszi levél a fát.
Lelkem tiszta, mint a felhőtlen égbolt,
Mely számomra mindig oly sötét volt,
S megtaláltam magamba önnön igazam,
S megtaláltam magamba önnön igazam.
A kéz mely mindig téged ölelt,
Most elvett egy igazi emberi életet,
És a szerető kéz már nem öleli át lelkedet,
És a szerető kéz már nem öleli át lelkedet.
A felhők árnyékában kémlelem létedet,
Az elkövetkezendő távoli jövő képedet,
S tudom nem leszel többé senkié,
S tudom nem leszel többé senkié. |
|
|
- március 11 2013 07:53:33
Szeretettel gratulálok szép - szomorú - versedhez.
Üdv.: Évi  |
- március 11 2013 13:44:37
Köszönöm a Gratulációdat Évi)
Üdv: Ádám |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
