|
 Vendég: 117
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Kisírt szemeid mögül ébredő
Szeretet ringat álomba minden este.
Levedlett szerepeid takarta magányod
Végre eljutott az örök, s egyetlen kapuhoz.
Voltál hadvezér, voltál bölcs király,
S a megfestett kéj is emlék ma már.
Hagytad vágyaid a képzelt áhitat mögött,
S kérted álmaid elképzelt istened előtt.
De az álarc, a lánc, s a rabruhád,
Az enyészet porában vész el ma már.
Nem kérsz, nem remélsz, nem félsz, csak élsz,
Csak hagyod eldúdolni dalát, a létnek.
|
|
|
- március 13 2013 22:34:55
Az odaadó olvasó-kicsit belebújik az alkotó bőrébe, idegrendszerébe, érzésvilágába..
Szerepekről szólnak a kendőzetlen őszinteséggel a sorok.
Bravúrosan és megejtően!
"Nem kérsz, nem remélsz, nem félsz, csak élsz,
Csak hagyod eldúdolni dalát, a létnek."
Gratulálok-Eta |
- március 14 2013 13:42:56
Kedves Zsolt!
Versedhez én is gratulálok!
Szeretettel: Zsuzsa
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
