|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Egykor régen sok gyermek, élt árván,
Álmodoztak szülőkről, jobb életet látván.
Álmaikat lefestették egy darab papírra,
Fejecskéjük letették a kemény asztalra.
Az volt nekik az étkező és a puha vánkos,
Ott aludt el, aki éppen álmos.
A falak árulkodtak a szegénységről,
És egy nővér, aki vigyázott rájuk,
Isten kegyelméből.
Nap, mint-nap dolgoztak az árvák,
Az ő könnyeiket azonban nem látták.
Hittben és reményben lassan nődögéltek,
És így vetettek véget a szegénységnek.
Az árvaház mindig újra s újra megtelt,
Mert sújtotta őket az élet, s rájuk neheztelt. |
|
|
- március 17 2013 19:56:05
Azt hiszem az árvaházakban a gyerekek élete ma is nagyon szomorú. Szülőkről ábrándozva alszanak el és nagyon vágynak a szeretetre.
Versed megható és szép!
Szeretettel olvastam, gratulálok: Maria  |
- március 18 2013 10:00:03
Nagyon hűen ábrázolod kedves Ferenc az árvaházak életét, könnyeket csaltál a szemembe e megható verseddel.
Szeretettel gratulálok! Évi  |
- március 18 2013 12:59:22
Kedves Dellamama,és Varika!Nagyon szépen köszönöm kedves szavaitokat!Bizony nincs szomorúbb látvány,mint egy gyermeknek a szemét könnyektől látni a szomorúságtól! Egy gyermek lehet rossz,jó,vagy épp boldog,de szomorúnak látni az még nekem is fáj!
Mert nincs szebb és boldogabb látvány,mikor örömet szerzünk gyermekeinknek!
Főleg amikor szeretet hiányban szenvednek!Örülök,hogy olvastatok!
Szeretettel:Ferenc... |
- március 18 2013 19:52:39
Nagyon komoly témát dolgoztál fel meghatóan, szépen.
Szeretettel gratulálok: Mila |
- március 19 2013 07:01:06
Kedves Radmila!Köszönöm kedves szavaidat!Szeretettel:Ferenc... |
- március 19 2013 13:49:28
Ma is létező, és szükségszerű!
Sajnos a globalizáltság sem oldja meg, sőt súlyosabbá válik!
Kata |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 05. vasárnap,
Sarolta, Emese napja van.
Holnap Csaba napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
