|
Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Szárnyaira vette szívemet a szél,
s puhán érkezett tenyeredbe.
Annyi álmatlan éjszakán féltél,
itt vagyok már Neked örökre.
Kérlek vigyázz erre a csendre,
szavad nem veszik végtelenbe.
Átölel hallgatásom, egy szívdobbanás,
áthajlik szívünkben a szerelem látomás.
Érzelem-morzsák égetik bőrünk,
mosolyodba enyveződik a pillanat.
Egyszerre mozdul a kéz, dobban szívünk.
Hajnali köd őrzi lángjaink,
egy elhalt sóhajba költöző lélek,
bennünk születő fény sugarait
körbetáncolja egy angyal szíve.
Jég roppan tánc halálán.
S egek Urának lépte dobban,
mosolyognak az Istenek ránk,
újra látom szemed csillogását,
nekem adtad az élet ajándékát,
remény halhatatlan dobozába zártál.
Nevetésünk ezüst csengő, hullám,
hangjaiban hordozza a csodát |
|
|
- március 18 2013 18:45:36
Kedves Egon!
Ez a versed gyönyörű!
Gratulálok!
Szeretettel: Vali. |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|