Télvégi illatok szállnak
Az égbolton felhők sodródnak
A mély csend is szétnyílik
A napsugár olykor felsejlik
A nappalok már derengősek,
Régi dallamok pendülnek
A szétfolyó alkony az égen,
Mint bíbor vér dereng
Suttog az este, az éjszaka
A halvány vágyak erősödnek
Az álmok valósággá válnak
Új remények ránk találnak
haaszi - április 03 2013 22:56:54
Szeretettel olvastam szép versedet. Addig áhítjuk, egyszer csak itt lesz végre!
100szorszep - április 04 2013 00:45:32
"A szétfolyó alkony az égen,
Mint bíbor vér dereng"- kincseket is
találok, és tavaszra várok! Kata
Dellamama - április 04 2013 07:14:35
Gyönyörű szép hívogató szavadra, remélem hamarosan megérkezik a tavasz!
Gratulálok Gitkám, szeretettel olvastam: Maria
Mága Zoltánt is nagyon kedvelem.
szomorufuz - április 04 2013 10:14:50
Kedves Irénke!
Köszönöm, hogy olvastad versemet. Örömmel láttalak.
Szeretettel - Szfűz
szomorufuz - április 04 2013 10:16:14
Kedves Kata!
Nagyon-nagyon vágyom a fényt, a kellemesebb időt.
Köszönöm látogatásodat. Szeretettel - Szfűz
szomorufuz - április 04 2013 10:17:34
Kedves Mária!
Én is nagyon remélem Hiányzik a Nap melengető sugara és egyáltalán a fénye.
Köszönöm olvasásopdat.
Szeretettel ölellek - Szfűz
csellista - április 05 2013 06:56:47
Gyönyörű!!!!!! szeretettel gratulálok: Zsuzsa
szomorufuz - április 06 2013 16:57:54
Kedves Sanyi!
Köszönöm, hogy olvastál. Szeretettel, örömmel láttalak. Szfűz