|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Távolinak érezlek. Falat emeltem
Közéd és közém. Hogy ne érezzem,
Hogy fáj, és hogy ne lássam többé
A szemeid. Szemeid, melyek mindennél
Fontosabbak voltak. Szeretlek, de többé
Nem ismerem be. Még magamnak sem.
Csak a képzeletem játszott velem.
Hiába mondtad, nem szerettél sosem.
Akkor most is itt lennél. Azt mondtad,
Oldjam meg a problémáimat. Nem tudtad,
Hogy megoldhatatlanok. Talán túl lehet
Rajtuk lépni, de sosem jön el a feledés,
Nincs rájuk gyógyír. Édes, ha egyszer
Meghallgattál volna, tudnád, mi éget,
Mi sebez, míg élek. Egy szebb élet
Reménye, a szerelem elveszett gyümölcse,
És a viszonzatlan vágy. Isten veled!
Köszönök mindent, mit csak tõled
Kaphattam. A gyönyört, a mámort,
A reményt és a legszebb álmot...
Te tanítottál meg szeretni és
Te tanítottál meg gyûlölni is.
Már túl sok a szívemben, ami fáj,
És holnap már talán az sem bánt,
Ha látlak, és nem szólsz hozzám.
Te döntöttél így. Neked nem fáj,
Hogy nem vagyok a tiéd. Hazudom,
Hogy engem sem kínoz a hiányod... |
|
|
- január 27 2008 13:55:26
Elgondolkodni sorsunk fordulópontjain, nagy önismeretet kíván s mikor megértettük egy kapcsolat sokrétûségét és buktatóit, akkor írhatunk ilyen verset, melyben kielemeztük már tisztán és világosan az összetartozás és elválás felelõsségét és lényegét. |
- január 28 2008 00:44:50
Nagyon szép búcsúvers. Teljesen átérzem...gratulálok.
Maryam |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. január 01. csütörtök,
ÚJÉV, Fruzsina napja van.
Holnap Ábel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
