A szelíd tavaszi napsugarak költögetik a virágokat.
Ébredezik az ibolya kis levélkéi közül,
krókuszbimbók feslenek a kövek között.
A díszmandula-bokor rózsaszín virágokat nyit,
a rügyező fák álmukban levélkéiket bontják.
Fehér csipkefelhők szállnak az égen,
az alkonyi szellő messzire repíti őket.
Feketerigók füttye zeng az ágak között,
selymesen száll az alkony a horizonton.
Örökzöld lombok susognak az estben,
csillagok ragyognak, s fénylik a Hold ezüstje.
A kis rigó dala zeng
Párja rá vígan felelget
Gerlepár együtt turbékol
Kertünkben a tavasz dalol.
Szépen fogalmaztad meg versedben, hogy az igazi Tavasz arca milyen is valójában! Erre vártunk már úgy 1 hónapja! De tudjuk, hogy ami késik, nem múlik!
Szeretettel olvastalak: Zsuzsa
szomorufuz - április 14 2013 19:17:52
Kedves Kata!
Végre, végre - Már nagyon vártuk.
Köszönöm, hogy olvastál. Szeretettel - Szfűz
szomorufuz - április 14 2013 19:21:11
Kedves Évike!
Köszönöm olvasásodat. Nagy örömmel láttalak.
Ölellek szeretettel - Szfűz
szomorufuz - április 14 2013 19:31:17
Kedves Zsuzsám!
Ha nem remitenskedik, már egy hónapja igazi szép tavasz jött volna
Köszönöm, hogy nálam jártál. Szeretettel - Szfűz
farkas viola - április 15 2013 08:35:44
Kedves Mária!
Gyönyörű a versed, én is látom, átélem a saját kertemben.
Szeretettel: Viola
heaven - április 15 2013 18:57:01
Nagyon szép írás, szinte zenél.
