|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Élt, valaha egy legényke
Ki álmokat szőtt, hogy másként éljen,
Mindent szorgosan tett-vett,
De szíve tele volt keserűséggel…
Tanulni akart, hogy felnézzenek rá,
Hogy az élet fájdalmait, elviselje,
Hogy megmutassa a világnak,
Egy fekete is álmodhat, hogy
Az embereknek szükségük van rá,
Eltökélte, hogy orvos lesz belőle…
A gonosz világ megjegyzést tett-
-Bőre színére,
Álmait összetörték, nagy keserűségére.
Nem mehet, egy fekete orvos-
- a fehér betegekhez,
A kisfiú visszament a gyökerekhez.
A gyűlölet még mindig a szívekben élt,
Lüktetett, kár, hogy elítéltek valakit,
A bőre színéért, csupán azért,
Mert feketének született. |
|
|
- április 20 2013 13:30:07
Kedves Ferenc!
Szomorú a történet, de azért van ellen példa is. Igen a gyűlölet egyre, másra felszínre tör és rányomja a bélyeget, a becsületes feltörekvőre is, pedig ő csak ki akar emelkedni a "posványból".
üdv:gufi |
- április 21 2013 07:19:09
Kedves Ferenc!
Sajnos a faji megkülönböztetés napjainkban is látható, tapasztalható.
Versed szépen mutatja be ezt a szomorú tényt.Szeretettel olvastam: Maria  |
- április 21 2013 21:39:10
Aktuális versedhez szeretettel gratulálok. Én is úgy érzem, nagy igazságtalanság amit az ember embertársa ellen tesz.
Szeretettel: Mila |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 20. szombat,
Teofil napja van.
Holnap Tamás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
