|
 Vendég: 100
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Bizonytalanul merengve egy tapodtat sem téve
a korlátba kapaszkodva mint egy mentőmellénybe
hogy nehogy elsüllyedjek az árral.
Szinte félve nézek tova
nem tudni előre hogy mi vár a túloldalon,
életem szebbik része vagy árnyakkal teli.
De merítek annyi bátorságot,
hogy megtegyem legalább az út egy részét.
Viszont megbotlottam egy lécbe,
a hátam mögött éreztem nyirkos ujjak kapnak utánam,
mik láthatatlanná váltak mikor magam mögé néztem
ám egy lépést visszaléptem s próbáltam előre lépni,
amit a fekete árnyak nem akartak hagyni.
Én csak törtem előre és beleugrottam a vízbe.
Az árnyaknak nyoma veszett,
helyette a halál keze érintett,
hittem én,
ám nemsokára a túlparton voltam,
s erős karok öleltek magukhoz
mi maga a sors kezei voltak azok. |
|
|
- április 20 2013 12:39:05
Kedves Eve!
Álom avagy valóság, de mindenképpen sötét, és lidérces.
üdv:gufi |
- április 21 2013 07:11:31
Kedves Eve!
Nagyon különleges ez az írásod. Látomás, vagy álom?
Szeretettel olvastam, gratulálok: Maria  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
