|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Markovic Radmila
Mindketten
Vidám napsütésben
hagytatok magamra
mindketten.
Percek, órák, évek futottak
hol boldogan, hol fájón
velem.
Mint árva gyümölcs
lógtam a fa tetején
egyedül haladva a tél felé.
Mi a vétkem, ki mondja meg?
A Sors kereke miért kergetett?
Olthatatlan tűz ezért lobogott bennem?
Árva létemnek a felhők mögül
szivárvány hídjáról biztosítjátok:
asztalomon mindig legyen kenyér,
szívemben ott honoljon a békesség. |
|
|
- április 29 2013 12:39:02
"Mint árva gyümölcs
lógtam a fa tetején
egyedül haladva a tél felé."
Micsoda döbbenetes kép és átvettem a fájdalmadat teljes mértékben én.Mert mélyen fájó sorok ezek, bár ott van a befejezésben a megnyugvás-a megbékélés. |
- április 29 2013 12:44:48
Ne nézz vissza fájdalommal!
miért, Miért? - az életért!
"Az embervégül homokos, szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve, okos fejével biccent, nem remél" /József A. /
+ mamuszka     |
- április 29 2013 13:17:19
Drága Etusom!
Köszönöm, hogy osztozol velem fájdalmamban.
Kiemelted azt a részt, ami lelkedhez közel került, ami életem meghatározó fonala lett, de azért mint a macska, mindig talpra stem. remélem: most is.
Szeretettel ölellek: Mila |
- április 29 2013 13:20:40
Drága Mamuszkám!
Életem, a múltról írtam, de a jelent rajzoltam le. Nem a gyerekeimmel van baj, hanem a kilátástalan jövőjükkel, de énbennem még mindig ott a "tűz", ami éltet.
Szeretettel ölellek: Mila |
- április 29 2013 15:30:47
Drága Milám!
Nagyon szeretem a verseidet, mert közel állnak hozzám. Szinte az én gondolataim köszönnek vissza ebből a remek versedből is.
Bár abból a tűzből tudnánk még csak egy szikrányit is adni utódainknak, talán tudnának küzdeni!
Szeretettel olvastalak és ölellek: Maria |
- április 29 2013 16:27:58
Drága Radmila! Nem élhetjük gyermekeink helyett az életüket. Aggódunk, persze, hiszen szeretjük őket, de nekünk is meg van a saját életünk, mint Nekik, akikre mi már csak a "távolból" vigyázhatunk, segíthetünk, hiszen a mi szülői feladatunk azzal lezárult, amikor ők önálló életbe kezdtek - akár társsal, akár egyedül - ezt tudomásul kell vennünk és persze, hogy nehéz, fájdalmas, ha az ő életük nem úgy alakul ahogy mi szerettük volna. A mi "tüzünknél" azért melegedhetnek még ha szükségük van ránk, én így gondolom, mert nekünk van elég.
Szeretettel olvastam fájdalmas soraidat.
Szeretettel ölellek: Évi |
- április 29 2013 16:54:38
Hasonló a "méretünk örömben
és ürömben" Milám,de nem
egyformán viseljük,
dolgozzuk fel!
Isten óvjon!kata |
- április 29 2013 17:06:34
Kedves Radmila!
Együttérzéssel olvastam versedet. Ugyanezt elmondhatom az én fiamról is, akinek minden kapcsolata csalódásba torkollik és nincstelenné válik. Persze, hogy a szülőnek fáj.
Szeretettel gondolok Rád: Viola |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 06. csütörtök,
Berta napja van.
Holnap Ibolya napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
