|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Ó, az a pojáca Hold! Sápadt fénye mily búslakodó.
Lelke ma meztelen, csillagoknak hunyorog, mint bugris vak.
Eb ura fakó! A helyzet már rég esztelen, csupa szeszély!
Zöldre vágyna a szem, ősgyepes mezők felett nyugodna meg...
Hidegleléssel szeretni csak, fagybazárt lények között.
Kalapál még a szív, ütemet feszít. Feszes ez a taktus,
szinte katonás. Orros törpe hálósapkáján törött
agyagfigurák...talán galambok szelídítik egymást.
Kerge gidák erejüket próbálva szökellnek;
nekiiramodnak, majd ölre mennek. Bezár a bazár.
Kialszanak az esti csillagok. Minden unalmasra vált,
csendben kúsznak a fellegek az éj tetemére:
Ne lássa ma senki se, mennyire siralmas ez állapot... |
|
|
- június 01 2013 11:11:51
Szeretettel olvastam szép versedet, kedves Barna!
Zsike |
- június 01 2013 11:23:12
Kedves Barnaby!
A nyüzsgő, szánalmas éjszakai képeket, szépen elfeded a sötétségben kúszó felhők garmadával.
üdv:gufi |
- június 03 2013 14:47:32
Kedves Barna!
Néha lehangol, olykor szeretettel ölel - a hold fénye.
De mindig kedvelem és hű társam az éjszakákban.
Gratulálok szép versedhez. Szeretettel - Szfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. július 30. csütörtök,
Judit, Xénia napja van.
Holnap Oszkár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
