|
 Vendég: 29
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Úgy érzem a halál
Az ajtómon kopogtat,
Fejem fölé hajol
És kaszát lobogtat.
De mondom, hogy várj
Nincs itt az időm,
Hagyj még engem élni,
Mert van még elég erőm.
Testem gyenge
Lelkem azonban élni akar,
Kérlek, várj! Ne jöjj
El oly hamar.
Megrémít a rideg léted
Szívem még dobog,
Itt van még sok dolgom,
Ami reám vár, a sok munka
Ácsorog.
Tudom az időmet nem én, szabom,
Lesz még rá más alkalom.
Egyszer majd átölellek téged,
És nyugodtan alhatom. |
|
|
- június 12 2013 15:22:48
Kedves Ferenc!
Jól érzed? Nem lehet, hogy megcsal a hallásod? Talán a szomszédhoz jött el a kaszás, és rosszul hallod a kopogtatást.
Komolyra fordítva, valóban nehéz megbarátkozni a gondolattal. Főleg akkor, ha az ember úgy érzi, még van bőven tennivalója. Ezért csak biztatni tudlak, hagyd faképnél, ráérsz még ölelkezni vele.
üdv:gufi |
- június 13 2013 14:05:32
Kedves Ferenc!
Nagyon elszomorító ilyen verset olvasni.
Nem szabad feladni, hiszem még sok dolgod van itt, szükség van Rád! Istennek még terve van Veled!
Szeretettel kívánok sok szép és boldog napot erőben egészségben: Maria  |
- június 14 2013 06:12:17
Kedves Ferenc!
Tetszik a versed, igazi érzésekről szól. Bizony, úgy hazafelé menet, már foglalkozik az ember az elmúlás gondolatával. Jönni fog, amikor itt az ideje, akármennyi tervünk van még. Jobb, ha megbarátkozunk vele.
Szeretettel: Viola |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. december 20. szombat,
Teofil napja van.
Holnap Tamás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
