|
 Vendég: 102
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Egyszer volt, hol nem volt ...
Utoljára írok magamról, rólad,
Érzésem belőlem most ki szól,
Tollba mondott szavam érzi valódat.
Észrevettem ma - milyen különös -,
Hogy a szeretet néha gyűlöletre vált
És nem lesz számomra közömbös,
Ahogy elmélyül, oda a barátság.
Talán nem is akarjuk, de történhet így,
Embereket sértünk, rossz szándék nélkül,
Gyarlóként tévedünk, pedig ott a hit,
S haragvó szeretet lesz bennünk végül.
Pedig szereteted senkit nem bánthat,
Mástól nem kéred, de te mindig adsz,
A lélek mélyéből felszakad, támad,
Az csak neked jó, ha vele telve maradsz.
A megértés, megbecsülés, szeretet,
Legyen abban ki veled együtt vénül,
Talán ennek hiánya vezetett
Ahhoz, hogy egymásnak elvesszünk végül.
A megbánás és a sajnálat között,
Talán ez az egyszerű ok lehetett,
Ami ott állt mindig mindenek fölött,
Nem értettük igazán ... mi a szeretet. |
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
