|
 Vendég: 34
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Úttalan a járdát karcolom cipőmmel a való betonon,
Sodródni tova, miképp a homokot cipeli hátán a szél;
Hogy az én azúros egem alatt nem létezel, fájón tudom,
S mégis: bordám mögött vacogva minden dobbanásom érted él.
Álommagas világhatár magasodik törhetetlen közénk,
Nem létezel. Az éj burka túl csendes hangon pendül nélküled,
Ámde álmodón bolond ábrándom húrján megzendítem zenénk,
És hol senki sem lát, senki sem nevet: szívet cserélek veled. |
|
|
- június 18 2013 10:11:23
Szép ...Mély érzelmek diktálták!
Gratulálok!
kata |
- június 19 2013 00:56:30
Szeretettel olvastalak: Radmila |
- június 20 2013 01:06:37
Nagyon szép mély vers, beleszerettem a versedbe,
Gratulálok! |
- június 22 2013 18:17:20
Szép... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
