|
 Vendég: 102
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Vágy ,
Megannyi könnycsepp,
Tajtékzó szél,
Bátor, ki fél.
Talán marad, ma még.
Amit, a holnap ,
Már nem remél,
Széjjel tép.
Botorkál,
Feje lehajtva,
Esze céltalan,
Szeme bágyatag.
Szíve örült tánca,
Majd,
Alább hagy,
Olykor sápatag.
Mond mit is remél?
Talán vad,
Ki él?
S ha nem él?
Olykor van úgy,
Hogy csak van.
Lebeg tér és idő felett,
Nem érzékelve a szelet sem.
S van , hogy él,
Szeme ragyog,
Szíve merész,
Agya sokat remél.
Szárnyalva éli,
Szeli az életet.
Aztán van úgy,
Az élet kivasalja rendesen.
S jön a fullasztó téboly,
Önmarcangolás,
Vádaskodás,
Céltalan bolyongás.
S most, hogy láttuk,
A két végletet.
Keressük a szegletet,
Mely arany és középút lehet. |
|
|
- július 01 2013 21:17:25
Kedves Lexa!
Mennyire széles a paletta a két véglet között...Öröm és könnyek, remény és kétségbeesés...Az arany középutat keresi nagyon sok ember, míg bolyong az élet ösvényén...
Gratulálok versedhez, remek lett!
Szeretettel: Vali.  |
- július 02 2013 19:52:48
Kedves Vali!
Köszönöm szépen..... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
