|
 Vendég: 84
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
V.
Nevess csak, nevess, te torszülött,
Mikor lettél enyém, csendben kérdezem.
Honnan jöttél, s szakadtál rám! Lényemen
Terpeszkedsz, mint árnyék a fa mögött.
Dermedt létet oldasz? Te rosszul öltözött!
Görcsbe ölelsz, de véges életem,
Mit egykor kaptam, lesz aki visszavesz.
Tenyérbe vágott képzetem, képzelt körök
Mutatják az õsi véget, s a jövõt.
Körforgás mi a létet osztja meg,
Kering az égi ûrben és kinevet.
Forogj, forogj kerék! Bíztató ködök
Homálya porlaszt, de léte mindörök,
Kajánul kacag, a sír befed.
VI.
S mi vagyok én, egy görnyedt húshalom,
Több már nem leszek, fõleg általad.
Sötét ragyogás ez õsi alkonyat.
Nem tettem semmit ellened, hordom
A csendes csendet, s létem szélmalom,
Folyó szélére vetõdött általad.
Benned duplázódik énem, s hanyatt,
Kivülrõl nézem feszült alakom.
Szédült kerék forog, mi éjem, s nappalom.
Magamnak hazudtam így - Jó kaland ! -
S te elkaptál, s azóta nyomaszt
E léha, könnyed, de fájó gondolat.
Elvetélt élet, egy röpke pillanat,
Darálj te létkerék, nem áltatom magam. |
|
|
- január 30 2008 22:21:36
Hmm..., érdekes és titokzatos lelkületre vall!
Vajon, hányszor születünk, élünk, majd halunk?
- A pillanat, ami a jelen, ...miért tûnik néha örökkévalónak?
Jó volt olvasni az "ismerõs" idegent!
Szeretettel: Lajos
Louis De La Cruise |
- február 02 2008 22:01:05
Szárnyaló képzeleted- mely "mérhetetlen" magasságokig felér csupán kellék neked...nincs rá különösebb szükséged,mert bõröd minden pórusából leheled ki a fájdalmat-a kételyt-a szenvedést...én szívesen átveszek ebbõl tõled!!-csak azért,hogy Neked könnyebb legyen...majd,ha a hullámok elülnek,szórj szét a szeretetedbõl is-mert van bõven benned- szeretettel üdvözöllek-szosz  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
