|
 Vendég: 31
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,212
|
|
Ahogy ülsz, s ahogy alszol,
Ahogy dolgozik tested,
S ahogy szíved zakatol,
Ahogy elmereng tekinteted,
Ahogy a zenére mered füled,
Oly látható, s mégis csodás,
Ha Én is megélném Veled,
Ez élményt, mely lassú áradás.
Lüktetsz.
Néma vagy.
Alszol.
Szemed vak.
Megszületsz,
Akár az újonnan levegõért kapkodó,
Fesztelen, igaz sírású csecsemõ,
Itt e szívben, mely rútul rád mutat,
Így kell Téged szeretni,
Ha íly távol vagy!
Mert kapuid bezártad,
Régi történet ez,
S e történetbõl, nem szület más,
Csak sok ékezet,
A mesék kéklõ tengerén,
Én vagyok mesélõ,
S Te, ki mindent átél.
Alszol.
Megsimogatom ajkaid,
S rádöbbenek,
Ha fáj is, megéri
Téged örökkön szeretni!
2008.01.29. |
|
|
- január 30 2008 20:12:27
Kivánom, hogy legyen mindig így. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. január 30. csütörtök,
Martina, Gerda napja van.
Holnap Marcella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
