|
 Vendég: 100
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ha a cseppjét illó rabként a nyár,
s dús illatát nem őrizné üveg,
ha varázsa rég veszne volna már,
emléke tán csak egy elzárt süveg,
mikor lankadt szekerén az égnek
fordul az évszak, mint egy gyöngye kar,
szemed tükrében csak álmok élnek
és egyre lanyhább, amit a test akar,
nyugtalan idő szennyez be napot,
már látni véled tested hímporát,
amit tőled egy forgószél elrabolt,
ne veszítsd el az élet birtokát.
Eltűnődsz merre sodor a jövő,
látod hajad fehérrel, hogy vegyül,
tudd, lelked madara égbetörő,
körötted a kavargó lét csendesül.
Hunyd le két szemed s álmodj hát,
mert a sors néha kusza egyveleg
és megpecsétel, jelet ragaszt rád,
de utad pora mindig egy veled. |
|
|
- augusztus 01 2013 13:11:09
... és persze gyönge kar, a fenébe  |
- augusztus 01 2013 15:32:12
Toleranciai érzékenységről vall a versed!
Szer.tel ! kata |
- augusztus 01 2013 21:35:39
Tetszett. |
- augusztus 02 2013 07:35:58
Köszönöm szépen nektek, Sanyi, Kata, Elemér !
Joli |
- augusztus 04 2013 13:37:15
Kedves Joli!
Életünk bizonyosságai.
"tudd, lelked madara égbetörő,
körötted a kavargó lét csendesül."
Gratulálok - szeretettel - Szfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
