|
 Vendég: 115
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
 H
A napokban egy nőt kezdtem megfesteni,
Kit állványomra az Idő esőként cseppentett oda,
Szerettem volna modellem érinteni,
Hogy érezzem s lássam milyen csodás csoda.
De nem hagyta és ez nem tetszett nekem,
Az ablakhoz ültettem, hol a fény ráhajolt,
Haján keresztül tört át az üvegen,
S a görbülete életre keltette az alakot.
De elégedetlen voltam, mert a fény
És az árnyék játszadozott velem,
Áttetsző volt selyme s ahogy idenéz
Elefántcsont színű bőre, mily csodás ... Istenem !
Az emberek kíváncsian kérdezgették,
Az új festményemet mikor mutatom meg,
Felhúztam vállam, mintha sárkányt eresztgetnék
A szélben s spárgáját húzogatnám fel.
Mert néha eltűnik, de hová szaladjak,
A holnap gondolata megöl, ezért
Mert ily makrancos ördögi asszonnyal,
A festményt, ha nincs itt, befejezni nehéz. |
|
|
- augusztus 02 2013 07:30:47
 ötletes végkifejlet !
Szeretettel Joli |
- augusztus 02 2013 08:16:22
Nagyon tetszik!
 Gratulálok: Pircsi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
