|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Sokszor érzem úgy, hogy elfutnék,
Csak rohannék, ameddig bírnék.
Meg se állnék, csak mennék,
hogy minél messzebbre juthassam én,
Mennék szembe háborgó széllel ,
Csapkodó érzelmek tengerével,
De ez sem hátráltathatna meg,
Hiszen nap, mint nap ezzel nézek szembe.
Fájdalmas csapások, üvöltő kiáltások.
Valami mégis visszatart,
Reménykedek hátha egyszer minden
Ismét a rendes kerékvágásba megy.
Ez csak álom s nem valós,
Van, hogy egy időre jobb,
Utána viszont ismét a pokol.
|
|
|
- augusztus 05 2013 22:22:07
Kedves ManoBaby!Igaz szomorúság lengi körbe a versed ám azért ott is fel-felbukkan a remény. Ne hagyd elveszni a reményt!Tetszett a versed!Üdv.:Eve |
- augusztus 06 2013 16:24:23
Mindannyiunkban vannak ilyen érzések. Túl kell lépni a fájdalmakon, a szomorúságon és reménnyel lépni tovább.
Gratulálok versedhez,. Szeretettel - Szfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 21. péntek,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
