|
 Vendég: 92
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ha majd nem leszek egykoron
A csend beszél tovább helyettem,
S mondja mélabús hangjával
E világot nagyon szerettem!
Szerettem az ősiség álmait
Szíveknek aranyló hajnalát,
Melyet akkor majd helyettem
A fájó csendnek szava tör át!
Gyermekszívek kertje voltam
S egy mosolyra nyíló rózsa,
Ki a szívek rejtekébe költözött
Mikor elközelgett a szomorú óra!
Voltam én láthatatlan kéz,
Ki arcodat simogatta egykor,
S megfogta reszkető kezedet
Mikor eljött a félelmetes alkony!
Ha majd nem leszek egykoron
Gondolj a csendességnek fiára,
Ki szilárdnak született, s maradt
S vallotta büszkén: Nem élt hiába! |
|
|
- augusztus 08 2013 19:33:18
Kedves Tenger!
Nagyon szépen vezeted végig a csend beszél majd tovább....Valóban mikor visszatekintünk életünk adott történéseire, sorsunk útjára, mennyi szép emlék, pillanatkép elevenedik meg lelki szemeink előtt...Amit lehetett megtettük-e a helyes úton jártunk, vagy el-eltévedtünk, letérve a járható útról....Ki tudja, hogy mi vár ránk azon a bizonyos utolsó úton....
Gratulálok!
Szeretettel: Vali.  |
- augusztus 09 2013 09:51:26
Ritkán jársz felénk mostanában.
Te egy vagy a hiteddel és beleolvadsz verseidbe mindig, hol Szilárd-an, hol Tenger-ként.
Örömmel olvastalak.
Szeretettel Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
