|
Vendég: 99
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Apját várja folyvást haza már,
szemén a bánat árja - vágy,
pedig ontja rá bő szeretetét
anyja, s gondviselés bőségét...
Mégis elégtelen a Vannal,
lehet bár minden - nagy kalappal!
Vele együtt!? - csak ritkuló alkalom,
A ragaszkodás nem mindennapi,
s alkalmi minden telefonhívás!
Fanninak szemében a remény
fészkelve bujkál, meg is feszül.
Apa egyszer végleg hazatér!?
Fanni holnapját mégis féltem,
ki lesz a vészes bajban vétkes?
Nézem gyakran Fanni kórlapját,
Ismét nagyon féltem holnapját!
|
|
|
- augusztus 09 2013 21:39:36
Csattanós.Tetszett. |
- augusztus 10 2013 13:26:35
Fantasztikusan visszaadtad a feszült várakozás fojtottan perzselő érzését..
és végén ott a megrendítő felismerés egy beteg gyermek reményével szembesültünk-egy fészkéből kizuhanó kis fióka fájdalmával ..Remek vers és benne egy szívszorító tragédia..Megrendülten olvastam. |
- augusztus 10 2013 20:38:16
Gratulálok kedves Katica a versedhez.
"Nézem gyakran Fanni kórlapját,
Ismét nagyon féltem holnapját!"
Szeretettel: Évi |
- augusztus 11 2013 01:02:55
Nagyon komoly és sok emberhez szóló versedhez gratulálok: Mila |
- augusztus 11 2013 13:56:54
Kedves Kata!
Mély, elgondolkodtató a versed. Mit hoz a holnap?
Szeretettel olvastalak - Szfűz |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|