|
 Vendég: 144
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Az erős illatokat - tudni véljük -,
Kis üvegcsékbe zárják.
A szerelmet is ugyanígy féltjük,
Kristálygömb rejti e párát.
Az idő füstös üvegén keresztül nézzük,
S elhelyezzük azzal a reménnyel,
Hogy a valóságot s az álmot pontosan mérjük,
S nem keverjük tisztátlan edényben.
Így óvatos tapintással jut hozzá az élet,
Ott marad bennünk végletekig,
Mert tudjuk, hogy eljön a nap s nem lesz tétlen,
S az érzelem eljut az értelemig.
Az idő érzi, hogy az órának több perc kellene,
De olykor a gömb cseppje más,
Szomorúságot küld néha az emberre,
Így jobb, ha türelemmel vársz.
Feledd azt, hogy még többet ... még többször,
Mert úgyis eljön az az idő,
De lehet csak emlékként létezett kis gömböd,
Csak feléd szállt illata ... csodaként, mintegy Nő. |
|
|
- augusztus 13 2013 09:38:53
Esszencia.... itt meg őrzi ez a pársor...
örömmel olvastalak..
"Az idő füstös üvegén keresztül nézzük,
S elhelyezzük azzal a reménnyel,
Hogy a valóságot s az álmot pontosan mérjük,
S nem keverjük tisztátlan edényben." |
- augusztus 14 2013 10:03:17
Kedves Elemér!
Nagyon szép versedet örömmel olvastam!
A legszebb sora ez: "S az érzelem eljut az értelemig."
Szeretettel: Zsuzsa
 |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
