|
 Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Míg nyár volt, lihegtek a templomtornyok,
Értük árnyékuk mondott cifra imát,
Sárga tavirózsák, mint derűfoltok,
Tóval perlekedve nyitottak vitát.
Vadkacsahíd dús szivárványhulláma
Kötötte össze a hallgatag partot,
Borzos begyű madarak füttyös vágya
Élt s békaporonty vecsernyére hangolt.
Mára már Napba bukó esők egét,
Kormos felhők leplei takarják,
S a rőt színű tarlón a fészkes vetést,
Egyszerűségüket szelek zavarják.
Most nem növekszik semmi csak a hant,
És megroppant fák gördülnek a földig,
A tölgy is érzi, terhes gondja alatt,
Hogy vigécek hármashalomra döntik. |
|
|
- augusztus 30 2013 16:14:22
Remek természeti rajz,és
gondolatiság gyönyöre!
Gratulálok szeretettel!kata |
- augusztus 31 2013 08:51:58
Jolika ez a vers csodás!
Nagyon szép képeidet kis szomorúság lengi körül.
Szeretettel olvastam, gratulálok: Maria  |
- augusztus 31 2013 14:44:06
Jolika Kedves!
Versed maga a természet, mely tollad nyomán megelevenedett. Hiába na, a nyár elszökött, most becsoszog az ősz.
üdv:gufi |
- augusztus 31 2013 16:17:17
Gyönyörű. |
- szeptember 01 2013 17:14:54
Köszönöm szépen mindenkinek, Kata, Mária, Feri, Elemér.
Joli |
- szeptember 01 2013 17:33:29
Igaz egy kicsit elmentem az erdőbe, de talán az utolsó sorral visszatértem a mai világhoz, világba.
Joli |
- szeptember 01 2013 18:40:16
Nagyon szépen felépített a versed!
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- szeptember 02 2013 12:50:51
Szép tájleíró költemény. |
- szeptember 02 2013 15:32:17
Köszönöm szépen Mila, Bea !
Joli |
- szeptember 02 2013 17:02:40
Nagyon szép a versed. Szeretettel olvastalak - Szfűz |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 16. péntek,
Gál napja van.
Holnap Hedvig napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
