|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Azon az éjszakán,
A mámorból feltörõ
Lélekölõ veszedelem
Késztetett, hogy szeressem
Minden szavad, Kedvesem.
Részegen szaladva
Az ágy óvó rejtelmeibe,
Rohanó gyorsasággal
Vetkõztet le gyönyörû,
Szent kezeid engem.
Majd fegyvert ragadok,
És seregemmel bevonulok,
Oly rettentõen szép,
Gazdag országodba Én,
Ó, mindenható Kedvesem.
Vágtatni kezdesz. Felém
Iszonyú gyönyört mutatsz,
Melytõl még jobban részegülök,
S gyorsabb szívveréssel égetem
Bele nevem minden sejtedbe.
Ez vagyunk mi: Álmos kincsek
S ha visszaüt a gyász,
A tiltott elválás, beléd, s belém,
Megkérdezem újra, füledbe súgva,
Hogy mikor találkozunk, Te és Én?
2006. március 21. Kedd. |
|
|
- február 01 2008 15:59:41
Itt aztán már van erotikus, túlfûtött hangulat. Nagyon jók a képleírások. |
- február 01 2008 19:31:49
Húúúúúúha. Jó kis párhuzam, rejtett képek tárulnak elénk, mozgalmas szavakba burkolod a lényeget. A múltból nyúlsz vissza a jelenbe, és a jövõbe mutatsz a vágyakozással. Tüzet szítasz a szavaiddal. Ez nagyon tetszik: "S gyorsabb szívveréssel égetem Bele nevem minden sejtedbe."
Nagyon jó az egész, van benne fantázia.
Maryam |
- február 02 2008 02:40:41
Ez ütõs kis vers.Elsõre furcsa volt.Megmondom õszintén sablonra számítottam.Tévedtem.Kalapom lengetem elõtted kedves Goethe. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. május 06. szerda,
Ivett, Frida napja van.
Holnap Gizella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
