|
 Vendég: 92
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Este van. Néma zsoltár az eldadogott ének,
Szürkül a csend, és csak egy-két sóhaj jár keringőt
A sarokba vetett magányos ágy fölött. Félek,
Hogy sötét lesz a világ, és többé nem látom Őt.
Az óra forgó tüdeje ritmustalan zörög.
Megnőttek az árnyak, hogy elnyeljék a tapétát:
Fekete képű bírák, papok, szótlan hírnökök
Hívnak: keljek fel, és tegyek egy utolsó sétát.
Tudod, megbékélne szeszélyes örökviharom,
Hogyha létezni tapasztalnám a nemlétezőt,
Ha: mielőtt búcsúintésre emelném karom,
Csak egyszer, lassúdó szívemhez szoríthatnám Őt. |
|
|
- szeptember 26 2013 19:23:53
Gyönyörű. |
- szeptember 28 2013 21:49:17
Kedves Hullocsillag!
Nekem is nagyon tetszett a versed!Egyszerűen leírhatatlan...
Üdv.:Eve |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
