|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Elapad szavaim forrása
lelkemnek szomját már nem oltja
versek csörgedező patakja.
Fázós éjjelek gunnyasztanak
kihűlt takaró ráncai alatt,
nem lelem sehol a helyemet
puszta önzés láncolja létemet.
Rám fonódik végleg a magány
a Hold marad néma társ csupán,
szívemre ezüst fényét öntve
törékeny álmot von szememre.
Hallgat a lelkemben a Csend
már nem súg, nem vezeti kezem,
porladó báb lesz az életem. |
|
|
- október 01 2013 21:00:44
Nagyon szép a versed, kedves Zsuzsi. Örömmel olvaslak mindig. Bár lenne több időm! Ölellek.Zsike  |
- október 02 2013 12:32:09
kedves Zsuzsika..versed szép nagyon. Bár lemondó. Fel a fejjel Róza |
- október 03 2013 14:59:41
Kedves Zsuzsám!
"Rám fonódik végleg a magány
a Hold marad néma társ csupán,
szívemre ezüst fényét öntve
törékeny álmot von szememre." Minden szavadat visszaidézhetném. Szép versedhez szeretettel gratulálok. Szfűz |
- október 11 2013 08:47:39
Köszönöm látogatástokat! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
