|
 Vendég: 104
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ha egyszer minket a magány együtt találna,
Egyedül lehetnénk, senki ne halljon minket,
Csak szemed figyelném, igézne talánya,
Mondhatnék neked sok szóba öntött kincset.
Nem győzném neked verseim szavalni,
Csókommal törölném le könnyeid nyomát,
Ki merne akkor bennünket zavarni,
Ki lenne, ki megzavarná ezt a csodát.
Ha egyszer tényleg csókba forrna össze ajkunk,
Vajon melyikünké lenne ez a vétek,
Tiéd ... enyém, előre nem tudhatjuk ...
Milyen is az élet, milyen kegyetlen is az élet ! |
|
|
- október 13 2013 09:42:08
Szép, - szomorú -, valós képek.
Gratulálok!
Szeretettel: Évi |
- október 13 2013 11:53:37
Hangulatos, merengős, szívmelengetős. Üdv. Éva |
- október 13 2013 12:00:38
Kedves Iytop....szomorú,szép versedhez gratulálok. De kívánom találd meg őt,s ne keresd akkor ki a vétkes. Szeretettel Róza |
- október 13 2013 14:38:01
Kedves Elemér!
Van, hogy szép, de néha kegyetlen, kettőnek könnyebb elviselni. ezt is, azt is. Versed nagyon szép és érzéki.
üdv:gufi |
- október 13 2013 15:11:17
Szia Elemér!
Írásod csupa talány, s épp ettől kerek! Tetszett!
Csak halkan súgom, mit Te is tudsz: vétkezni jó.
Szeretettel: |
- október 13 2013 21:42:51
Női szívet melengető
vers! Jó volt olvasni!
kata |
- október 14 2013 08:35:04
Szomorú a vers, de szépséges a vágyakozás!
Szeretettel gratulálok: Maria  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
