|
 Vendég: 77
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Vigasztalás
Embereknek ezrei a vigasztalást keresik.
Lelki bajon, gondokon ki segít most õ nekik?
A gyermek a szülõtõl várja a bíztatást,
De a szülõt vajon ki vigasztalja már?
Sok a gond és a baj, nehéz a megélhetés,
És aggódva reszketünk gyermekeinkért.
Nekik jobb jövõt szánunk boldogabb életet,
S ha vágyunk nem sikerül szenvedünk ettõl eleget.
Reszketünk attól is, hogy csak munka legyen,
Igyekszünk megfelelni a feletteseinknek.
Nehogy az utcára kerüljön az ember,
Hisz akkor mit adunk enni gyermekeinknek?
Így aztán aggódás az egész életünk,
Közben az idõ meg elrepül felettünk.
A gyermekbõl szülõ lesz nemsoká,
És folytatódik tovább az élet halál körtánc.
Ebben az önzõ és rohanó világban,
Bizony kevés idõ jut az imádkozásra.
Pedig az imádság többet ér mindennél,
Mert elveszített hitünk, reményünk visszatér.
Jézus Urunk mindig ezt nyilatkozta ki,
Kérj, és akkor Neked mindig megadatik.
Higgyünk hát az Úrnak ígéretében,
Éljünk a kérés lehetõségével.
Arra kell csak mindig vigyázni de nagyon,
Hogy kérésünk õszinte és tiszta maradjon.
Nem kérhetünk olyat, ami másnak kárt okozna,
Csak olyat, mely lelkünket is felmagasztalja.
Minden kérésünket a Szeretet fakassza,
Akkor a Jó Isten biztos meg is hallja.
Nem árt, ha ezt mindnyájan jól megjegyzitek.
A világon mindenki testvére mindenkinek.
Jézus Urunk gyermekei vagyunk mi mindannyian,
Õ mutatja nekünk az Atyához az utat.
Legyünk hát méltóak szeretetére!
Kérjük az áldását, örökkön örökre. |
|
|
- február 02 2008 13:43:51
Szia kedves Babian! Jól írod, egyre nehezebb az életünk, minden nap meg kell valamiért küzdenünk, mindig valamiért, valakiért aggódunk. Ha másként nem is, de pár jószóval, biztatással tudunk erõt adni mindenkinek , hogy ne adják fel, ne vesszen el a hitük. Csak kérniük kell és az áldás a segítség megérkezik. A szeretet a jóság mindenkiben benne él, ott lappang a szive legmélyén, csak egyesekbõl nehéz elõcsalogatni, de vallom, hogy a jószó elõbb-utóbb mindenki lelkét megérinti. |
- február 02 2008 19:48:26
"Így aztán aggódás az egész életünk,
Közben az idõ meg elrepül felettünk."
Pontosan így van...lehet, hogy az emberek már emiatt nem örülnek az apró örömöknek!? |
- február 02 2008 20:00:03
Szép lett.  |
- február 02 2008 22:10:48
Mi már átal mentûnk tûzön,vizen
S megjártuk a poklok poklát,
Figyelyûk gyermekeinket és adjunk köszönetet,áldást.
Babian,ha gyermekemre nézek engem valami már hajt,
nehogy elcsûggedj.Szeretettel |
- február 04 2008 08:47:43
Csüggedni ne csüggedj! Van még akit szerethetsz és szeress!! Szép a versed. Gratula. Szeretettel:Kormi |
- február 04 2008 10:20:38
Sajnos, ilyen világot élünk. Ha a gyermekeinknek próbálunk többet adni, akkor nekünk marad kevesebb. De még mindig jobb így, mintha rajtunk kellene segíteni.
Mi szülõk azért vagyunk, hogy segítsük õket, a gyermekeinket. Hiszen "õk nem kérték tõlünk az életet"!
Az én szememben is minden ember egyenlõ, se több, se kevesebb a másiknál. Testvérek vagyunk mindannyian.
Torma Zsuzsanna |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. november 05. szerda,
Imre napja van.
Holnap Lénárd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
