|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,216
|
|
Mikor egyszer csak ,
meglátod a fényt.
Nem tudod mi ez,s miért,
minden fáj,lucskos,meleg.
Anyád s te véred bizony ez,
valaki rángat,pofoz,
fejedre vizet önt,motoz.
Aztán jön még valaki,
orrod,füled törli ki.
De végre-végre valami,
jó meleg az anyuci.
Illata,teste ismerős,
Egyek voltunk ,
még ez előtt.
Mi volt a nagy fájdalom?
ami eltűnt,hogy.
Hogyan nem tudom.
De karja ölel,
s ez jó nagyon.
Felnőttem én,
óvott szüntelen,
Segítette egész életem,
ha fájt valami,gyógyította sebem.
Át segített mindenen.
Most ő öreg,
s fáj nagyon,hogy sírni látom ,
a balkonon.
Kezét kezembe fogom,
ősz haját megcsókolom.
"Mit segítsek Anyukám"?
kérdezném,de nem szól szám.
Két szemén a csillogás,
halványul mint esthomály.
Keze remeg,reám dől,
nehezek az esztendők.
De ni csak most mi lehet?
szája mosolyba dermed.
Most ő látja meg a "napot",
ezer fénylő csillagot.
Várja a fény ,fenn az ég,
egy új világ :a mindenség.
Belém mar a fájdalom,
nem akarom,nem adom!
Mi lesz velem Istenem?
Ha ő nem lesz már nekem?
Most nincs meleg, nincsen vér,
csak a hideg ernyedt vég.
Ordít megint a gyermek,
miért ment el? Istenem.
|
|
|
- október 14 2013 13:57:26
szólnék,
de csak makognék
így hát állok versed felett |
- október 14 2013 14:00:53
Kedves Lászlóm...köszönöm,hogy velem vagy...Annyira rossz lett a versem???Róza |
- október 14 2013 17:38:18
Kedves Lexi/Róza!
Szívbemarkoló a fájdalom.
az édesanya elvesztése.
Szeretettel és átérezve olvastam: Maria |
- október 14 2013 18:51:21
Kedves Máriám / Dellamama...köszönöm értő olvasásod s kedves szavaidat Szeretettel Lexi/Róza |
- október 14 2013 18:55:54
Kemény dolog volt elereszteni
a kezét..
Ma már tudom, hogy el kell engedni...
Aztán persze nagyon nehéz.
De lám ebben a versedben is él,
szeretetünkben eleven emlék marad..
Kata |
- október 14 2013 19:18:36
Kedves 100szorszép /Katicám...bizony nehéz a búcsú. De mint írod is szívünkben mindig benne él. Köszönöm,hogy te is így érzed. Róza |
- október 14 2013 20:07:09
Kedves Róza!
Anya és gyermek kapcsolata a legszorosabb kötelék. Anyai szeretet, a megbecsülés a feltétel nélküli szeretet, a szerető gondoskodás, féltés és nevelés....Egy egész életutat jártunk be versed által...Mint gyermek megtanultál tőle mindent ami az élethez szükséges...Egy anyai szív érez, átérez, védelmez...Büszke lehet rád odafentről, a szívedben örökké él.
Meghatóan szép, gratulálok!
Szeretettel: Vali.  |
- október 14 2013 21:39:32
Fájdalmasan szép. Gratulálok! |
- október 15 2013 11:39:14
Kedves Valikám..köszönöm értő-érző gondolataid.Boldogan olvastam Róza |
- október 15 2013 11:40:08
Kedves Stapi...Köszönöm,hogy nálam jártál..várlak szeretettel máskor is Róza |
- október 15 2013 11:46:48
Kedves Lexike!
Nagyon jó a versed. Szinte gyönyörködöm a fejlődésedben, az egyre jobb verseidben.
Szeretettel: Viola   |
- október 15 2013 12:02:53
Édes Violám...nagyon boldoggá tettél szavaiddal. Sokat kaptam tudod. Most már többször átolvasom verseim ,és javítom. Amit eddig nem tettem. Köszönöm biztatásod,nagyon sokat jelent nekem. Hiszen a példa képem vagy. Szeretettel Lexi. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. október 16. csütörtök,
Gál napja van.
Holnap Hedvig napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
