Napkorong

Az emberi lélek oly nehéz,
mint mázsás súlyt úgy cipeled.
Néha csapong, röpköd száll,
néha el sem bírod már.
Nem kell hozzá ősz vagy tél,
jó szó - rossz szó épp elég.
Összetörik perc alatt,
közben a szív megszakad.
A test törékeny doboz,
miben lelked tárolod.
Összetörhet ám e test,
lelked nem érzi meg ezt.
De ha a lelked törik,
tested darabokra hullik.
Ki érti ezt emberek?
Élni így most, hogy lehet?
Tested összefoltozzák,
ép a lelked nem lesz már.
Sérült lélek, sérthető,
a halálba űzhető.
Lehetsz béna, nyomorék,
csak a lelked legyen ép.
Átvészelhetsz sok csapást,
tested rá nem reagál.
Vigyázz szavad kihez szól,
hisz nem ismered a valót.
Lehet csodás, álomszép,
de a lelke már sötét.
Ha már sokat bántották,
átfordulhat, rosszra vált.
Így lesz jóból a gonosz,
te ezt meg sem gondolod
Száján mosoly, olvadó,
szíve gyűlöl, átkozó.
Szava csengő nótaszó,
szeme ártó, vádoló.
Aki tiszta emberként,
éli le az életét.
Nem érzi meg a veszélyt.
Bizony könnyen lépre mén.

Hozzászólások

Dellamama - október 18 2013 18:28:20
A lélek nagyon érzékeny. Ha nehéz súly rakódik rá, ha igazságtalanul bántják eltorzulhat. Az ártatlan tiszta lelkű azt hiszi mindenki az.
Kedves Róza!
Nagyszerű ez a vers, olyan többször-olvasós.
Gratulálok: Maria

kandracs roza - október 18 2013 18:50:00
Kedves Marikám /Dellamama...köszönöm ,hogy olvastál. Bizony akit lelkileg meg bántanak nehezen vagy nem is gyógyul meg. Szeretettel Róza

iytop - október 18 2013 19:05:47
Tökéletes.

kandracs roza - október 18 2013 19:13:46
Iytop...köszönöm....Szeretettel várom HSZ eidet...Róza

100szorszep - október 19 2013 09:55:55
A lelki sebek sosem
gyógyulnak be , csak enyhülnek...
Viszont elpusztíthatatlan.
Nagyon megfog a versed!
grat. kata

kandracs roza - október 19 2013 11:43:22
Kedves 100szorszép / Katicám...köszönöm,hogy velem voltál. Bizony nálam sem gyógyulnak,egyenlőre még nem is enyhülnek. Pedig már 4 -év telt el azóta. Megírom . Szeretettel Róza

gufi - október 19 2013 12:02:51
Kedves Róza!
A testi, fizikai sérülések meggyógyulnak, a leki sérülések végig kísérik az embert egy életen át. Érdemes elídőzni versednél.
üdv:gufi