|
 Vendég: 99
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A sírkertekben,
enyészet-illatú csendben,
a halottak gyászos ünnepén,
keresztek, fejfák tövében
feldereng a gyertyafény.
Mécsesek lángja lobog a szélben,
fenyőkoszorúk, friss virágok illata leng.
A fejfákon nevek, számok, képek
a nyugvóra emlékeztetnek.
Akik itt nyugszanak, kortalanok,
számukra megállt az idő.
Holtak városa a temető.
Elenyésznek a drága testek,
de a lelkek felettünk lebegnek.
Szívünk megtelik áhítattal,
beszélünk csendben halottainkkal.
Velünk maradtál, amíg élünk,
meghívunk álmunkban -
légy vendégünk!
Mesélj nekünk a halálról,
a békét adó túlvilágról,
ahol elmúlik szenvedésünk.
Megsemmisülünk?
Vagy újjászületve tovább élünk?
Egy más időben, más alakban,
igaz-e, hogy lelkünk halhatatlan?
Vigyázz reánk, ha teheted,
hisz nem halhat meg a szeretet!
Munkára, örömre születtél,
sírodban végre megpihentél.
Elfáradtál, ahogy mi is -
az életünk rövid.
Porból vétettünk, porrá válunk,
talán még egymásra találunk,
törvényt követ a halálunk.
A sírkertben csend…
várunk - várunk. |
|
|
- október 29 2013 15:03:29
Édes Mamuszkám..Nagyon meghatott a versed. Gratulálok szeretettel Lexi / Róza |
- október 29 2013 17:10:00
Kedves Mamuszka!
Veled gondolkoztam, el is szomorodtam, de szívesen olvastam.
Ez az egy biztos az életünkben, hogy oda megyünk mindannyian.
Szeretettel: Viola |
- október 30 2013 17:20:07
Mamuszka egyetlen,drága Mamuszkám !
Nézd,végül ,visszatértem,mindig jobban szorította
a szívemet,a kényszer,hogy ne időzzek,hanem
visszatérjek,közétek ! Kérlek,hogy szerethesselek?
ugyanúgy tisztelhesselek ! Szeretetemmel ölellek Csaba .
Kezeim..
Írta Miklós Csaba .
Kezeimet a szívemre téve,
Arcomat is felemelve
Rád nézek,mindent feledve
Fájdalmaim elengedve
Még egyszer kérhetek Tőled,
Bocsásd meg,vétkeimet... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
