|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Mozgott a föld a sírodon apám,
tudom - csupán koporsód roppant össze,
szóltál felém, akárha hajdanán,
fél kacsintással kérést rögtönözve.
Levél pörgött. Halottak napja volt.
Új feleségem rakta rögről-rögre
a földhalmot, nem sejtve, ami volt,
az most omlott fejedre mindörökre.
Álltam apám. Csontszürke volt az ég.
Éjjel esett. Sarat cuppolt a lábam.
Imádkozni, szűkölni illenék
- én horpadt sírod néztem és csak álltam.
Keresgettem a hanton - hol a hír?
S megrettentem az együttroskadástól,
te azt üzented: lélegzik a sír
a föld alá bújt lélekfurdalástól,
te azt üzented - él még a világ,
s ne bámuljak a friss illatú rögre,
hogy emberebbül csináljam tovább
mert akartad, de nem futotta többre.
Hét éve múlt, hogy korhad a koporsód,
most roppant össze fődet betakarva,
s míg beleírom ritmusomba holt szód,
még kérdenélek - Mi világ jár arra? |
|
|
- október 31 2013 10:12:29
HÚÚÚÚ Mityka ez nem volt semmi. Remekül megírt borzongató versed érdekes kérdést feszeget,,gratulálok Róza |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 19. hétfő,
Ivó, Milán napja van.
Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
