|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
őszfonatot gördített reám a szél
s így kerültem egyre közelebb vén
márványok elhagyott kopár kertjébe
ahol az égi permet hangosan sír
ahol a harang is örök nyelven beszél..
felvettem legfényesebb ünnepi ruhám
talán most láthatóvá válok koronán
aranysárga levelek közt sírhant közelében
ahol szívem gyökeret vert szeretteim földjén
ahol csend'virágok hevernek foszló párnán..
megérinteni vágyom pislákoló gyertya lángot
madár danáját hallgatni mit azt őrjöngve kiáltok
hangosan és hangtalan senkik örömére
ahol a láthatatlan ölelkezők kínjai közt
ahol engem is ölel ezer emlék ezer átok..
menni kívánok menni s maradni egyszerre
ölelni élőt-holtat temetni nesztelen verembe
csókolni újra kit markol még fény'angyal
ahol együtt bújunk korhadt fák tövében
ahol szeretőm lehettél s lehetsz még.örökre.. |
|
|
- november 01 2013 21:15:06
Kedves Mimone!
Nagyon szép kifejező a versed, az ellentétek még nyomatékosabbá teszik a mondanivalót.
"hangosan és hangtalan senkik örömére
ahol a láthatatlan ölelkezők kínjai közt
ahol engem is ölel ezer emlék ezer átok..
menni kívánok menni s maradni egyszerre"
Gratulálok!
Szeretettel: Vali.  |
- november 01 2013 22:23:13
Nagyon szép..gratulálok Róza |
- november 02 2013 11:42:00
igazán köszönöm mindenkinek ...a vers szép lehet,az ünnep inkább megrendítő... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
