|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Elmentél pille könnyű szárnyon ,
elmúlt a kín a szörnyű fájdalom.
Küzdöttél s mi veled,
mert volt kikért kedvesem,
Fiad, lányod, párod, jó barátnőd, s kedves kis barátok.
Kik vittek életedbe sok kis boldogságot.
Nem adtad fel bátor voltál,
megnyertél száz csatát.
De tested háborút vesztett,
a sok gyötrelem után.
Minden elmúlt egy perc alatt ,
ami szép volt e nap alatt.
Úgy éreztem vége, nincs tovább,
mit ér nélküled a világ?
Sötét lett a fénylő nap,
kiszáradt a patak.
Nem zöldülnek már a fák,
elmúlt veled a világ.
Ám jött egy pillanat ,
s megéreztem lelked itt maradt.
S súgja ne add fel,
hiszen mondtam nem szabad.
Mert mit ér a sok küzdelem,
amit átéltél velem.
Én itt leszek, hogy te legyél ,
ne félj majd minden visszatér .
hiszen forog a mókuskerék.
Segítek ahogy te tetted ,
a sok keserves év alatt.
Most már pihenj meg kedvesem,
éld tovább az életed.
Tudom ez már nem ugyanaz,
de lelkem veled van nap,
mint nap s küld feléd sok csodát ,
mit magad sem hiszel el talán.
Nem búcsúzom még,
nem állsz készen reá.
De eljön az idő, mikor elengedsz ,
s én léphetek tovább .
S egy új világban várhatok reád.
Az első karácsony nélküled.
Elmentél még ma sem érhetem ,
elvitt a nyár, még most is fáj.
S jött a tél a zord hideg,
nem hozott mást csak ünnepet.
Csillogó fák, falak már semmit sem mondanak,
nélküled mit ér a világ, már az sem mondod mi fáj.
Oly sok fájdalom s bánat ért,
de Te küzdöttél az Életért!
Veled voltam, bár sokszor nem gondoltam,
egyszer minden véget ér.
Eszem tudta, mi vár ránk csak szívem nem hitte el csupán.
S eljött a pillanat elmúlt minden egy perc alatt.
Hol vagy most? Hol lehetsz? Remélem már nem fáj semmi sem.
Most értem csak mi a fájdalom, de késő Neked már el nem mondhatom.
Bocsásd meg ha fájt a szó, hiszen minden ember gyarló.
Most az első karácsony nélküled, most értem milyen üres .
|
|
|
- november 09 2013 17:14:01
Kedves Sándor...ez így történt..szemünk láttára...szomorú volt látni a szenvedésüket. S ezt hozta ki belőlem. Köszönöm,hogy elolvastad szomorú történetemet. Szeretettel Róza |
- november 09 2013 17:29:07
Fájdalmas emlékezésed bennem is feltépett gyógyuló félben lévő sebet.
Megérintő nagyon szép verset írtál, gratulálok: Maria |
- november 09 2013 17:36:59
Kedves Róza,őszintén,kiöntötted a szíved bánatát,
a sok gyötrő fájdalmát ! A fellegekben járó boldogság
után,a sivár,hétköznapok egyszerűsége,napfény nélküli
Világ,mely nem segít,mert nem ért semmit sem ! A Kedves
már messze van,nem remélhető érkezése ! A közelgő nagy
ünnep várása egyedül,már lehangoló,hűvöset sugall...
Gratulálok szomorú,szívszorító szépségű versedhez ! Csaba . |
- november 09 2013 17:47:27
Édes Marikám /Dellamama....bocsáss meg,de megkellet írnom...Köszönöm,hogy olvastál s írtál nekem Róza |
- november 09 2013 17:50:25
Drága Csabám...Mi már annyira együtt érzünk...ez a barátság már lelki társi eset..Boldog vagyok ,hogy itt is velem vagy . Köszönöm értő-érző olvasásod ,írásod. Sokat jelent nekem . Tudod. Lexi/ Róza |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 23. kedd,
Zoltán napja van.
Holnap Iván napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
