Puha burkod gyengén körbefon,
apró tested markomban fogom
csupán egy óvatlan pillanat
- összeroppantalak,
bõröd alól kifröccsen narancsszínû
véred,
élvezettel majszolom puha húsod,
fogaim közül szöknek a rostok...
Utolsó cseppig csavarom belõled
a benzin ízû lét;
- ennyit ér a lét!
Köpködöm a szemetes zsákba magod,
miközben öt ujjam között tested
egyre csak aszott, száraz anyag marad.
Maryam - február 03 2008 15:32:35
Ez jó volt. Megihletett egy mandarin?
Versed hû bizonyítéka a költészet színes, kiapadhatatlan tárának.
Maryam
reitinger jolan - február 03 2008 16:25:14
Mi is az a tápláléklánc ?
cookie001 - február 03 2008 20:09:48
Látom magam elõtt az arcod,amint kéjelegve gyilkolászod azt a szegény mandarint...
Babian - február 03 2008 23:10:33
Te gyilkos ! Erröl ez a véleményem! Szeretettel Babian
marica - február 04 2008 08:25:28
Kedves Laszló!
Több ez a vers egy mandarin fogyasztásánál!
Benne minden feszültség ékin és minden ami a szerelmi élet fájdalmaiból itt felszinre jön.
A nyrancs színû mandarin!!!!!! A leg jellenzõbb szimbóluma a szerelemnek. Ha nem tudatos a versed akkor tudatalatti allegória az egész.
Gratulálok hozzá, nekem ez jött át belõle.
Szeretettel: marica
laszlo1988 - február 04 2008 14:36:23
KÖSZÖNÖM MINDENKINEK A KITÜNTETÕ FIGYELMET.
ladyinblack - február 04 2008 19:30:49
Érdekes, egyedi vers, nagyon tetszik. A mandarin vélhetõleg nem díjazta annyira...