|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Rideg nap köszönt a világra,
Vérzõ szívek fekete árnya.
Vérvörös égbolt tekint a tájra,
Lepergett életed homokórája.
Feltámadt szellõ könnyeket szárít,
Mindenki gyászos színben áll itt.
Búcsút mond egy fekete huszár,
Lelked, hidd el a mennybe száll!
Végsõ perc, mikor arcod láthatom,
S magamban titkon azt kívánom:
Ülj fel, nyisd ki szemed!,
Most még megteheted.
Utolsó utad ez, mire elkísérlek,
De nem utolsó könnycsepp, mit érted ejtek.
Tûnõ pillanat, melyben még remélhetek,
Ez csak egy rossz álom, mindjárt felébredek.
Mikor a szöget a fedélre verik,
Szívem darabjait porrá törik.
S mikor koporsódra földet hánynak,
Jövõm fénye egyre csak halványabb.
Koszorúkkal teli sírhalom,
Leírhatatlan bánatom.
Ezer mécses lángja lobban,
Megannyi szív érted dobban.
Mindig szerettünk, s örökké szeretünk,
Míg élünk nem felejtünk!
Utoljára azt kívánom néked:
Nyugodj Békében Csendes Lélek! |
|
|
- február 04 2008 09:03:30
Szép, búcsúztató vers volt, tele érzelmekkel. |
- február 04 2008 10:46:27
Szép a versed. szomorú. Érzelmes és könyt fakasztó lett. Tetszil. Grautla. Szretettel:Kormi |
- február 04 2008 19:06:41
Nagyon szép, szomorú vers. Átérzem a bánatod és tetszik a képi megjelenítés is. |
- február 04 2008 23:10:21
Köszönöm! Csak azt sajnálom, hogy ilyet kellett írnom... |
- február 04 2008 23:12:48
Be Yu!!...nagyon szép vers,mármint abban az értelemben,ahogy megírod a fájdalmad...mélységesen át tudom érezni ,a versed újra felkavart...Neked is- nekem is- meg kell tanulnunk elengedni...ehhez küldök Neked sok-sok erõt!!szeretettel-szosz |
- február 05 2008 14:25:23
Az a baj, hogy ez az egyik legnehezebb lecke...és sehol nem tanítják...de az erõ velünk lesz! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. augusztus 20. szerda,
Alkotmány ünnep, István napja van.
Holnap Sámuel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
