|
 Vendég: 100
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Neked saját édenkerted van,
Ahol nem hallod meg a szót,
Irányt csak kezed emelése ad,
De már a fád leveleket szór.
Félre biccented ovális arcod,
A fény felé, a sárga fény felé,
Ahogy az időt mozgatod, vívod harcod,
Pedig milyen drága, kár a percekért.
Olyan nyitottnak, derűsnek látlak,
Lila köd vesz körül, lepi el szemem,
De lehet, hogy mindez látszat,
A mának kéne élni, hidd el Szerelmem. |
|
|
- november 21 2013 18:08:32
Kedves Elemér!
Nagyon megfogott a versed, remek gondolatokat szőttél versedben.
Gratulálok!
Szeretettel: Vali.  |
- január 14 2014 13:36:45
"De már a fád leveleket szór" Milyen gyengéd megfogalmazása az öregedésnek!
Üdv: Hajdu Mária |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
