|
Vendég: 105
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A pesti Duna-partján,
lassú éjszakán
hömpölyög a sötét.
A rakpart túloldalán
imbolyog a fény.
Nyűgös szél nyöszörög
a házak között.
Köd hasal a folyóra,
éjfélt üt az óra.
Talpam alatt ropog
a gyöngykavics tegnap.
A távolt nem látom,
homályba fut utam.
Hazafelé tartok,
a távolság egyre nő,
feslik az ősz- idő.
Érzem a tél nehéz lesz,
látszik a lehelet.
Egy fűtött helyet keresek,
sohppingolni éjjel is lehet.
Pénzért megvehetők
a vonalkódos vágyak,
felesleges holmik
ürítik pénztárcámat.
A dércsípte hajnal dideregve ébred,
tetszhalottá merevül a természet.
A zaj megbékél a csenddel,
lassan én is hazaérek.
Maradok otthon melegedve,
halkan szól a zene.
Szépséges nyaraknak,
már csak távoli a hangja,
Tűz alig pislog a kandallóban.
Nem rohanok semerre,
várom, hogy a boldogság
jöjjön a helyembe. |
|
|
- november 27 2013 12:39:29
Marikám, ezek csodálatos, belenyugvó gondolatok, "hazafelé"haladunk mindnyájan, a "természet" ellen sajnos tehetetlenek vagyunk, lassan elmúlik az életünk...
Szeretettel gratulálok!
Évi |
- november 28 2013 16:40:10
Köszönöm Sándor!
Igazán jól esik , hogy tetszik a versem!
Üdv: Maria |
- november 28 2013 16:42:48
Évikém!
Nagyon örülök, hogy elolvastad!
Így egyet is értünk, hogy bizony elmúlik....
Szeretettel köszöntelek: Maria |
- november 29 2013 15:09:04
Kedves Marikám / Dellamama..sajnos ezek tények,gratulálok szép versedhez. Róza |
- november 30 2013 08:17:35
Köszönöm Rózám! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|