|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 I
Reményt virágzik a szívem,
Rajta egy kis ezüstszárnyú pillangó megpihen,
Édes nektárral szívja magát tele
Majd messzire száll vattacukor fellegekbe.
Csak egy kis lépés és elöttem az álom,
Az életet kitárt karokkal várom,
Szárnyaimon láss csodát,
kivirágzik a világ.
Szõrõs hernyó voltam,
De meghasadt a báb,
Számomra kigyult egy új világ
Násztáncra kelek a széllel,
Játszom a napsugár ontotta fénnyel,
Lábam nyomán új életet fakaszt,
körbe ölelem a tavaszt
Pillangó vagyok, már nem oly hasztalan,
A virágokat a lábam nyomán mind be poroztam,
Friss gyümölcsöt érlel a nyár...
Lekem gazdag õszre vár...
Megnyugodva fogadom már a fagyhalált... |
|
|
- február 05 2008 10:09:51
Szép a versed ildikó, de vége sajnos szomorú. Tetszik ahogy levezeted a pillangót amilyen te vagy. Gratula. Szeretettel:Kormi |
- február 05 2008 10:21:24
Nagyon tetszett Ildikó! De ugye tudod, hogy mindig van új és újabb remény, mert minden újabb nap egy újabb reményt hozhat Gratulálok
Szeretettel
Zoli |
- február 05 2008 11:45:26
Az elsõ és utolsó sor ellentéte,maga a megfeszülés...lábad nyomára pedig újra-újra szükség van...az életért...nagyon szépsz. |
- február 05 2008 15:14:27
nagyon tetszik a vers. és nagyon frappáns a befejezés |
- február 05 2008 15:31:01
Nagyon szép vers, tetszik a metaforád A pillangóról mindig a szépség, boldogság jut eszembe. |
- február 05 2008 17:57:15
Nagyon jó lett, elõttem már mindent elmondtak! |
- február 05 2008 18:30:19
Újra itt! És egy gyönyörû versel! Nagyon tetszett!Szeretettel Babian |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. május 18. vasárnap,
Erik, Alexandra napja van.
Holnap Ivó, Milán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
