|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
A tél szavára az élet nyugodni tér,
A tavon jégbe fagyott a hullámverés,
A parton kopasz ágakat cibál a szél,
Felejtésbe némul sok szép nyári emlék.
Az elől és hátul szürke ködbe olvad,
Hová lettek a kis dalos madarak.
Nem suttognak vágyat a szerelmes szavak,
Szívem lángjai is lassan kialudnak.
Dermedt dunna betakar minden szépséget,
Csalóka csendben már érzem a hideget.
Azt mondják holnapután talán havazik,
A magányos világ szótlan vár tavaszig. |
|
|
- december 30 2013 11:31:47
Kedves Marikám..nagyon szép versedhez gratulálok. Róza. B.U.É.K. |
- december 30 2013 15:00:37
Szép természeti képek, de a sorok mögé kukkantva már "csak a szépre emlékezem, az első boldog nyárra", nosztalgikus versedhez szívből gratulálok Marikám!
"Az elől és hátul szürke ködbe olvad,
Hová lettek a kis dalos madarak.
Nem suttognak vágyat a szerelmes szavak,
Szívem lángjai is lassan kialudnak."
Szeretettel.: Évi |
- december 30 2013 19:26:40
Csodás természeti képek
érzelemgazdag világoddal!!
Élmény volt!!
Buék! szeretettel! kata |
- december 30 2013 22:53:18
Kedves Maria!
Csodás versed olvasva szinte belebódultam, mert láttam mindent, ahogy leírtad. Nem ártana már a hó is, hogy leálljon a virágzás.
A madarakat én is hiányolom, elképzelni sem tudom, hova tűntek el?
BUÉK sok szeretettel: Viola  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 20. kedd,
Vendel napja van.
Holnap Orsolya napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
