|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
Képébe mosolyogtál a kaszásnak,
A lábaid lóbálva életednek szélén.
Küzdtél a táncot járó démonokkal,
Erőt véve testednek szenvedésén.
Halálbirkózásodban mosolyogtál,
Fityiszt mutatva a kínzó rémnek.
Latinul szóltál a nyíló égi kapunál
A feléd áradó és hívogató fénynek.
Tiszta elméd a fénnyel vetélkedett,
Dacolva a sötét erők nyomásával.
Példádat adtad a környezetednek,
A némán viselt kínjaid alázatával.
Nekifeszültél az undorító rémnek,
S ha tested bírta volna küzdelmet,
Ha toppon lett volna a tudomány
Hittem, hogy őt két vállra fekteted.
Gyertyát gyújtottam az asztalunkon,
Rívó kedvesem magamhoz szorítva.
A ránk telepedő, nyomasztó üresség
Szívünk harangjait érted megkondítja.
Tudom, ott fenn már nem szenvedsz.
Az érdemed szerint csillagjárőr lettél.
Már fentről vigyázol találkozásunkig
Ránk, kiket éltedben igazán szerettél. |
|
|
- január 01 2014 09:22:15
Drága Zsikém!
Az év első napján szomorú lettem versed olvasásakor. Szeretted elvesztését csodálatosan írtad.
Ölellek és szép, boldog újévet kívánok: Maria  |
- január 01 2014 15:22:14
Elnézést a téves megszólításért! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. május 19. vasárnap,
Ivó, Milán napja van.
Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
